L.L. Junior : Ha egyszer majd Ha egyszer majd én toled elmegyek, ne kérdezd hogy miert teszem, csak engedd hogy had száljak tovább. A szabadság felé, hol a boldogság tán vár ott békét, leeelhetek. Kérlek most úgy olelj, ahogyan soha még, ahogyan senki mást csak azt kit úgy szeretsz, és úgy csókolj, mintha véglleg búcsúznál s így konnyeb lesz neked. Lehet fáj e kegyes hazugság, de ha elhiszed konnyebb a búcsuzás. Szuntelen gondolj rám, és halgasd ezt a daaaalt, és én ott leszek veled. Ha egyszer majd, én tobbé nemleszek, emléxel e majd rám, hogy mien jó volt énvelem? Sohase felejtsd el a boldog perceket, és ezt az éneket! Ha egyszer majd, én toled távol leszek, olyan messze majd hol a csillagok néznek rád. Eszedbe jut e majd, ha másokkal leszel a kozos boldogság? Lehet fáj e kegyes hazugság, de ha elhiszed konnyebb a búcsuzás. Szuntelen gondolj rám, és halgasd ezt a daaaalt, és én ott leszek veled. Az álmodat angyalok orzik majd, akiket kuldok én, hogy vigyázzanak rád. Nekeljen félned majd, magányos éjszakánk a szíved félelem járja átt. Csak halgatunk, csendben nézzuk egymást, beszédesebb ez a csend, mindha bármit is mondanánk, a szívunk szóll majd, helyettunk mondja el mit kimondani fáj. Lehet fáj e kegyes hazugság, de ha elhiszed konnyebb a búcsuzás. Szuntelen gondolj rám, és halgasd ezt a daaaalt. és én ott leszek veled….